Új élet Krisztusban – Nagyszombati keresztelések Debrecenben

A szentségekben részesülők életén örökre ott marad Krisztus jele, ezt erősítette meg bennük az ének:

„Akik Krisztusban keresztelkedtetek, Krisztusba öltözködtetek.”

Idén négy társunk részesült a keresztség, a bérmálás és az Eucharisztia szentségében. Rajtuk kívül egy fő bérmálkozott, valamint további egy személy járult először szentáldozáshoz, a szertartást minden esetben Kocsis Fülöp metropolita tartotta.

A keresztelés a Szentháromság nevében történik, ez ugyanakkor feladatot is jelent: életünket egyre inkább Krisztuséhoz kell hasonlóvá formálnunk, még akkor is, ha ez küzdelmekkel jár. A keresztény ember újra és újra megerősíti magában: Krisztushoz tartozom, és Ő az Úr a szívemben.

A szertartás egyik legkifejezőbb mozzanata az alámerítés. Egyre inkább visszatér az a gyakorlat, hogy nem csupán vízzel való leöntéssel, hanem teljes alámerítéssel történik a keresztelés. Ez a cselekedet jelképezi leginkább a lényeget: a bűnnek való meghalást és az új életre születést Krisztusban. Amikor a megkeresztelendő háromszor alámerül, majd kiemelkedik a vízből, ez a feltámadás élő képe lesz – az új élet kezdete, amelyben Krisztus ad erőt és irányt.

Már jó pár éve, hogy Nagyszombaton zajlik a felnőttek keresztelése. Ennek elsősorban liturgikus oka van. Az ókorban és a középkorban – különösen a bizánci hagyományban – a húsvéti feltámadás állt a középpontban. Éppen ezért természetes volt, hogy a hitre készülők beavatását is ehhez az ünnephez kapcsolják. A keresztség által ugyanis az ember leveti „régi önmagát”, és Krisztussal együtt új életre támad. Ez a lelki újjászületés szorosan összekapcsolódik a feltámadás örömével.

A felnőttek beavatása nem egyetlen esemény, hanem egy folyamat. A Görögkatolikus Metropólia létrejötte után, 2016-ban erősödött az a törekvés, hogy visszatérjenek az ősi gyakorlathoz: a hitjelöltek fokozatosan készüljenek fel a szentségek vételére. Ennek során külön állomás a névadás, a közösségbe való befogadás, valamint az ördögűzés szertartása, ahol a jelöltek tudatosan mondanak ellent a gonosznak, és hitet tesznek Krisztus mellett. Így jutnak el lépésről lépésre a beavató szentségekhez. Ez a három szentség – a keresztség, a bérmálás és az Eucharisztia – teszi teljessé a keresztény élet kezdetét: az ember Isten gyermekévé válik, az Egyház tagja lesz, és megszabadul a bűntől. A mai törekvések célja, hogy e szentségeket ismét egységben szolgáltassák ki, összhangban a II. Vatikáni Zsinat tanításával és az ősi egyházi hagyománnyal.

A kápolnai keresztelést követően a szertartás a főszékesegyházban folytatódott, ahol a hitjelöltek a további szentségekben is részesültek.

Kívánjuk, hogy az újonnan megkereszteltek hűséggel járjanak tovább ezen az úton, és életükben mindig megtapasztalják Isten oltalmát és áldását.