Virrasztással készültek a főszékesegyház újraszentelésére

A virrasztáson Fülöp metropolita arról beszélt: a templom megújulása nem pusztán egy épület megszépülését jelenti, hanem arra is hív, hogy az ember saját életében és kapcsolataiban is keresse, illetve állítsa helyre az elveszített szépséget. „Ma igazi hitű népek, fényesen ünneplünk” – kezdte beszédét a metropolita. Mint fogalmazott, a templom szépsége azonban nem csupán a megtisztított falakból, a színekből és a formákból fakad. „Ragyog minden, nemcsak a tisztaságtól, nemcsak a színektől, nemcsak a gyönyörű alakoktól, hanem mindezek csodálatos harmóniájától, a templom szépségétől.”

„Szép, mert az Istenhez igazodik”

A metropolita a templom szépségét Mária szépségével kapcsolta össze. A Szűzanya alakja a megújult főszékesegyházban is központi helyet foglal el, és a prédikáció szerint az ő szépsége nem pusztán külső szépséget jelent. „Mária szép. Szép, mert az Istenhez igazodik. Szép, mert harmóniában van vele. Szép, mert ugyanazt gondolja, mint az Isten.”

Fülöp metropolita szerint Mária azért is válhat a szépség példájává, mert teljes életével Isten akaratát hordozza. „Szép, mert hordozza a Teremtő minden gondolatát, amelyet erről a világról elgondolt. Mert a Teremtő ezt a világot szépnek teremtette. Nemcsak jónak, nemcsak igaznak, hanem mindaz, ami ezt magába foglalja.” Az Istenhez való igazodás által az ember maga is részesévé válhat ennek a szépségnek.

„Ez a szépség átalakít minket”

A templom szépsége a metropolita értelmezésében nem önmagáért való. A megújított templom arra hívja az embert, hogy saját életében is keresse az eredeti, Istentől kapott szépséget. „Ez a szépség átalakít minket, és a mi életünk is széppé válhat.” Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a mindennapi életben sokszor éppen ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Attól szenvedünk mostanában, hogy nem valami szépen szoktunk egymással beszélni. Nem mondható, hogy nagyon szépen élnénk. Szerinte a bűn által eltorzult világ arra hivatott, hogy visszanyerje eredeti szépségét. „Ez a csúffá lett világ, amelyet a bűn eltorzított, arra hivatott, hogy visszanyerje eredeti ékességét és szépségét.”

A templom szépsége az ember életét is formálhatja

Fülöp metropolita szerint éppen ezért van különös jelentősége annak, hogy az ember egy ilyen megújított templomba léphet be. A szépsége túlmutat az építészeti és művészeti élményen: az imádságban az ember maga is részesedhet abból a szépségből, amely Istentől ered. „Amikor ilyen gyönyörű templomban imádkozunk, amelynek a kupolájában ott van Mária a kiterjesztett karjaival, akkor átjárhat minket ez a szépség.”

„Legyünk részesei ennek a megváltó munkának, váljon széppé a lelkünk, széppé az életünk, szépüljenek meg a kapcsolataink, a családi életünk, és rajtunk keresztül széppé válik a világ.”

A beszéd végén Fülöp metropolita arra hívta a jelenlévőket, hogy a virrasztást ne egyszerűen egy liturgikus eseményként éljék át, hanem olyan alkalomként, amelyből erőt meríthetnek az ünnephez és a keresztény élethez.

A teljes beszédet itt hallgathatják meg.