A több mint százéves, neobizánci stílusú templom teljes körű rekonstrukción esett át, amelynek során nemcsak az épület műszaki rendszerei és felületei újultak meg, hanem a liturgikus terek és a templom környezete is. A felújítás egyik legfontosabb célja az volt, hogy a korszerűsítés mellett megőrizzék a főszékesegyház történeti értékeit és eredeti karakterét, ugyanakkor a belső tér még inkább a görögkatolikus, bizánci hagyomány világát tükrözze. A templom így egyszerre újult meg és tért vissza saját keleti gyökereihez.

A változás különösen látványos a templom belső terében. Az új falképek és ikonok a bizánci művészet formavilágát és teológiai szemléletét követik. Sivadó Miklós parókus szerint a görögkatolikus templom gazdag képi világa nem pusztán díszítés: az ikonok Krisztus megtestesülésének történelmi valóságára mutatnak, és egyfajta „ablakként” nyitják meg a hívő számára az utat az örökkévalóság felé. A templomban Krisztus, az Istenszülő, az apostolok és a szentek ábrázolása egyaránt azt üzeni, hogy a hit nem csupán elméleti tanítás, hanem megélhető életforma. A szentek példája arra emlékezteti a híveket, hogy Krisztus kegyelméből számukra is adott a szentségre való törekvés lehetősége. Az ikonok és a templom teljes képi világa ezért az imádságot és az ünnepek mélyebb megélését is segíti.

A belső tér átalakításának egyik legjelentősebb eleme az új falképek elkészítése volt. Seres Tamás ikonfestő és csapata két éven keresztül dolgozott a monumentális felületeken. A munkát mintegy fél évnyi tervezés előzte meg. Különösen nagy kihívást jelentett a szentély és a kupola környezetének kialakítása, valamint a hatalmas méretű Pantokrátor Krisztus megfestése. A másfél méteres arcot ábrázoló Krisztus-kép hátteréhez mintegy négyezer aranyfüstlapot használtak fel. A templom kupolájának és csegelyeinek korábbi falképeit restaurálták. Ezeket az alkotásokat Lohr Ferenc készítette, és a restaurálási munkák során létrejött színvilág fontos kiindulópontot jelentett az új képek megalkotásához. A cél az volt, hogy a régi és az új művészeti elemek harmonikus egységet alkossanak.

A megújulás azonban nem csupán építészeti és művészeti értelemben fontos. Sivadó Miklós arra is felhívja a figyelmet, hogy a templom szépsége önmagában nem elegendő: ahogyan az épület megújult, úgy az embernek is törekednie kell arra, hogy saját életében Isten templomaként éljen.
A szentelés előtt még az utolsó simítások zajlanak a templomban és környezetében. Takarítás, rendezés és pakolás előzi meg az ünnepet, amelyre a közösség szeretettel várja a híveket és az érdeklődőket. A főszékesegyház október 2-án, pénteken 18 óráig látogatható, így aki szeretné, még az ünnep előtt betekinthet a megújult templomba, és akár a szentélyt is megtekintheti.
Templomlátogatás időpontja: 2026. szeptember 28. és október 2. között, minden nap 13:00–18:00 óra között
Virrasztás: 2026. október 2. péntek – 18:00 óra
Újraszentelés: 2026. október 3. szombat – 10:00 óra
A nap zárásaként ünnepi hangáhítatra várjuk az érdeklődőket: Ünnepi hangáhítatra hívunk mindenkit a megújult főszékesegyházba
A debreceni parókiák gyalogos zarándoklattal érkeznek a szombati ünnepre: Hálaadó zarándoklat a józsai fatemplomtól a debreceni székesegyházig