A beszédre meg kell érni! – az autizmussal élő gyermekek logopédiájának alapjai

Dobos Károly, a Szent Efrém Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola logopédiai munkacsoportjának vezetője 2. éve dolgozik egy szakmai műhely és belső képzési sorozat kialakításán. Célja, hogy a Magyarországon még nem ismert, újszerű, kommunikációt fejlesztő modellek alkalmazásával ismertesse meg a Hajdúdorogi Főegyházmegye oktatási intézményeinek fejlesztésben résztvevő munkatársait és az érdeklődő szakembereket. Ennek része a Szó-Tánc: SNI-logopédia lépésről-szóra címmel indított előadássorozat.

Az előadásnak a Szent Efrém Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és AMI Autista Tagintézménye adott helyet. Érintett szülők, pedagógusok és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek egyaránt nagy számban jelentkeztek a Kézfogás: az autizmussal élő gyermekek logopédiájának alapjai című képzésre. Ötvenen a helyszínen, közel 300-an pedig online követték az előadást, ami jól mutatja annak hiánypótló mivoltát.

A jelenlévőket Vas Péter, a Szent Efrém nevét viselő intézmény igazgatója köszöntötte. Kiemelte: a képzés elméleti és gyakorlati síkon is kapaszkodót ad az autizmussal élő gyermekek szüleinek és a velük dolgozó pedagógusoknak a még hatékonyabb fejlesztéshez.

Az előadó ez alkalommal az autizmussal élő gyermekek logopédiájának alapjaira építette előadását. Ismertette azokat a jeleket, melyek a kommunikáció szintjén autizmusra utalhatnak. Ilyenek többek között a késői beszédindulás, a kevés preverbális kommunikáció, a mutogatás késői megjelenése, hiányzó vagy minimális szimbólumjáték, korlátozott társas utánzás, a célok mások általi elérése. Kiemelte ugyanakkor, hogy ezek csak jelek, s egy-egy tulajdonság megjelenése nem egyenlő a diagnózissal. Szakember segítségére akkor van szükség, ha a gyermeknél csökken a tekintetkontaktus, korábban már használt szavak teljesen eltűnnek, rövid időn belül, 2-4 hét lefolyása alatt jelentős nyelvvesztés mutatkozik, s ha más területen is visszaesés tapasztalható.

Az autizmussal élő gyermekkel dolgozó szakember első és kulcsfontosságú feladata, hogy megtalálja azt a csatornát, amelyen keresztül a gyermek kommunikál. Ez nemcsak a beszéd lehet. Mi több, tilos minden áron beszéltetni, mert ezt traumaként élheti meg. Ha hosszú ideig alig mutatkozik fejlődés, az nem a gyermek lustasága miatt van. A beszéd megindulásához ugyanis számos tényező egyidejű megléte szükséges. Az ugrásszerű változásokat az idegrendszeri szerveződés és a terhelhetőség növekedése is eredményezhet. 

Az előadótól azt is megtudtuk, hogy mutatkozik meg az echolálás által az autista gyermek nyelvi ösztöne. Az echolálás mások beszédének visszhangszerű utánzását jelenti (a gyerek úgy rögzíti a hallottakat, akár egy magnó). A beszéd ilyenkor megjelenik, de funkcióját nem látja el. Például megismétli a Hogy hívnak? kérdést, de válasz nem érkezik.

Dobos Károly egyértelműsítette: a beszédtanulás társas interakciók, közös játék és párbeszéd által valósulhat meg. Az autizmussal élő gyerekek esetében (is) fontos, hogy ne a szavak számát számoljuk, hanem a kommunikáció minőségére figyeljünk, várjuk meg türelmesen a spontán beszéd megjelenését. Kiemelte azt is, hogy a gyermek által preferált alternatív kommunikáció nem akadályozza, hanem segíti a verbális nyelv fejlődését.

Az elméleti anyagot a szakember saját munkájából vett példákkal és feladatokkal erősítette meg.

A foglalkozásokról itt olvashatnak bővebben.

A képzés következő alkalmát április 28-án tartják Forgás: súlyos beszédhibák és beszédfogyatékosság – és a fejlesztési lehetőségek címmel. A jelentkezés módjáról a későbbiekben honlapunkról tájékozódhatnak.